5/I-II. fejezet: Titkok...és kérdések!

Előszó:
Itt van a másokdik fele a résznek, mert az előzőben kicsit furcsán rakta föl, ezt a részt rejtve úgyhogy fölteszem még egyszer! :) Aki nem találta meg annak jó olvasást, és remélem tetszett az 1. fele is és ez is!

Puszi:

Az Írók

5/ II. Fejezet

-Zayn szemszöge-

-…..Harrynek nem kéne szólni?!

-Vadászik…-mondtam. A vadászásról eszembe jutott  Ashley és az hogy talán SOHA nem lehetünk igazán együtt , mindig titkolóznunk kell majd. Biztos minden könnyebb lenne ha emberek lennénk…valószínűleg hazavinném bemutatni a szüleimnek és mikor már tényleg komolyan gondolnám hogy vele szeretném leélni az egész életemet, akkor elmennék a szüleihez megkérném tőlük a lányuk kezét és miután összeházasodtunk családot alapítanánk és boldog házasságban élnénk. Látnánk ahogy a gyerekeink felnőnek ők is családot alapítanak, az unokáink is felnőnének közben megöregednénk és mikor itt van az ideje eltávoznánk….de ez soha nem fog megtörténni nem lesznek gyerekeink és még csak nem is öregszünk….

BÁRCSAK EMBEREK LEHETNÉNK!

-Megvárom.- jelentette ki Emily. Neki olyan jó hogy ember és bármit megtehet, nem kell attól félnie hogy valaki olyanba szeret bele akibe nem szabadna....

-Nem hinném hogy jó ötlet lenne..-mondta Liam gondterhelten.

-Nem érdekel, úgyse bánthat mert ti itt vagytok...

-Em, szerintem Liam nem arra gondolt hogy Haryy bántana csak...-kezem ökölbe szorult és nyeltem egyet. Nem mondhatom el neki hogy Niall meg akarja ölni. Így is fél tőlünk....hát még ha ezt megtudná...Jobb ha még nem tud semmit...egyenlőre...

-Akkor mire?-kérdezte izgatottan. Éreztem a vállamon a tekintetét, de nem tudtam visszanézni rá. Ha megtudja ezt az egészet pánikba esne és ahogy Niall-t ismerem aljasan ezt az alkalmat ragadná meg hogy megölje és mi már nem tudnánk megvédeni.

És ha Liam meg a többiek megtudnák hogy egy FARKAS-sal járok?

Talán akkor is ezt akarná Niall?! Csak egy rossz pillanat...csak egy kevésbé körültekintő találkozás...

Niall azt is a fejébe venné hogy végez Ash-sel...NEM ezt végképp nem fogom hagyni, ameddig csak lehet titkolóznunk kell, nem akarom hogy harcok dúljanak újra a farkasok és a vámpírok között.

De nem akarom hogy elszakítsanak Ashley-től,ha tehetném minden pillanatot vele töltenék.

Emily-vel elindultunk a házuk felé. Úgy éreztem sohasem érünk ki ilyen tempóval az erdőből...Felvettem a kezeimbe és rohannni kezdtem, Em is élvezte a sebességet.

Adrenallinnal feltöltődve szeltem át az erdőt és léptem ki London utcáira. 

Nemsokára feltűnt Emilyék sárga háza takaros kis kerttel.

-Szia Emily, vigyázz magadra!- köszöntem el, miután letettem.

-Te is Zayn!-mosolygott.

-Nekem nincs mitől tartanom...-feleltem, pedig nagyon is volt... Ashley. És az a vágy ami most már teljesen tiszta a fejemben hogy mit akarok...de nem lehet...

Az ajtó csapódása zökkentett ki a gondolataimból.

Visszarohantam az erdőbe. Mentem amerre a lábam vitt, bár az eszem tudta hogy nem lehet, de akarom. Akarom őt.

Kis házának hátsó ablaka nyitva volt. Egy laza mozdulattal beugrottam.

A kis szobát Ashley parfümjének illata lengte be.

Ahogy hallottam ő a fürdőben volt, megvárom.

Minden kétségem eltűnt amikor megláttam őt. Kibontotta gyönyörű aranybarna haját és felém szaladt.

-Hogy kerülsz te ide?-kérdezte meglepődötten, de boldogan.

-Látni akartalak...-feleltem és karjaimba zártam.