4. Fejezet: Bonyolult szerelem

Elősző: Kicsit rövid lett, ne hargudjatok....nem nagyon volt időnk írni,  és nincs ihletem...és most nem is lessz mert most nem vagyok olyan állapotban hogy írjak. De remélem azért tetszeni fog! 

- Harry szemszöge -

MI?! Lou csókolózott Emilyvel? És élvezte? Ez nem lehet…. Végre elmúlt bennem a fájdalom, Louis abbahagyta a kínzást, juhú… Lefagyva bámultam az előttem álló vámpírra, akinek egy gonosz vigyor jelent meg az arcán. Komótósan fölsétált a szobájába. 

Leültem a kanapéra Zayn mellé és bámultam magam elé.

- Mostmár nagyjából tudod hogy én mit érzek…-mondta Zayn szomorúan. 

Kezdtem megérteni a helyzetét… Attól hogy az a lány farkas, még szeretheti…

Mindketten a kikapcsolt TV-t bámultuk.

- Zayn…segíthetek neked…- mondtam, mert hagyta hogy belelássak a gondolataiba, és látom hogy minden gondolata mögött ott van Ashley.

- Hogyan?

- Falazok nektek Liamnél….

- Köszi haver…tudtam ha valakire számíthatok ebben az ügyben egyáltalán akkor az te leszel…- Mondta és megölelt.

Aztán elment "vadászni".

Én csak ültem tovább a kanapén. De legalább Zaynnek segíthettem. És ő egy kicsit boldog lehet.

- Zayn szemszöge -

Ha lenne szívem most valószínűleg veszettül dobogna…de nincs…mindegy…

Az erdőben Ashley illatát követve próbáltam rátalálni. Nemsokára meg is láttam a fenséges fehér farkasomat egy bokornál. Sírt.

Odaléptem hozzá. Végigsimítottam a kezem a hátán, mire rám emelte kék szemeit. Amikor felfogta hogy én vagyok, visszaváltozott emberré. Olyan gyönyörű…

Öleltem és csókoltam…

Leültem oda ahol ő sírt az előbb és az ölembe húztam. Letöröltem a könnyeit.

Feltűrtem a pólóját és az oldalát simogattam. Úgy kivántam őt most mint még soha. Ő is ezt érehette, mert csókunk egyre vadabbá vált. De ezt most nem lehet! 

- Zayn…-nézette a szemembe.

- Tudom hogy mit érzel, én is akarom, de ezt most nem lehet…-mondam.

Szorosan magamhoz öleltem.

- A múltkor…mi volt az…?- kérdezte és a mellkasomnak döntötte a fejét.

- Harry észrevett miket…muszály volt utánamennem mielőtt elmondja Liamnek…-

Ash bólintott.

Még egy ideig beszélgettünk, de nem tehetem meg Harryvel hogy eddig falazzon nekem.

- Mennem kell…-suttogtam a fülébe

- Szeretlek- mondtam és még egyszer utoljára megcsókoltam.

A válaszát nem vártam meg, visszarohantam a házba.

Harrynek tátogtam egy "Köszi!"-t. Ő bólintott.

- Ashley szemszöge -

Miután Zayn elment még sokáig néztem utána. Aztán én is visszaindultam a falkához.

- Hol voltál eddig?- kaptam persze a kérdést a falkavezetőtől.

- Csak sétálgattam az erdőben..- válaszoltam.

- Oké...majd lenne egy feladatod. Lesz egy újonc. Emilynek hívják, ő a lányom,  és egy kicsit foglalkoznod kéne majd vele.- mondta.

Na persze…pont ez hiányzott…

- Jó, majd szólj ha jön.- próbáltam udvarias lenni…

Bementem a szobámba, és jó szokásom szerint bevágtam magam mögött az ajtót. Értelmetlen, de jól esik néha.

Leültem az ágyra. Pont szembe van az ablakkal, az erdőt bámultam.